Ez egy e-mail volt az én (kinga) barátaimnak Londonból vasárnap hajnali 4-5 között keletkezett,és Bella drága olyan lusta (najó,nem is az) h megkért,h inkább másoljam ide be az egészet,és akkr neki már nem is kell semmit írnia a londoni hétvégéről... szval itt van ez,ha valaki engem nem ismer és olvassa a bejegyzést,bocsi,ha meg ismertek,tudjátok h vagyok olyan idióta mint nővérkém:) szval hajrá...bár eléggé a saját szemszögemből szól...:)
Sziasztok! :)
aki elkezdi olvasni,de csk kevés ideje van,az inkább hagyja máskorra,vagy nyomtassa ki és ha van egy szabad fél órája,akkr tegye meg,mert bics-bocsi,de hosszú lett... (ezt a végén szúrtam ide,mert megijedtem,h tényleg baromi hosszúra sikerült...boccsiiii)
nem jutott most más eszembe,csk ti,akikkel meg szeretném osztani elmúlt nap(jai/o)mat így hajnali háromkor... :)
hol is kezdhetném,mint a reptéren történtekkel. sikerült időben kiérnem,hatalmas sor fogadott. szépen beálltam a két böhömnagy bőröndömmel,ácsorogtam,ahogy kell.haladt is a sor,nem túl gyorsan,de aztán kiderüét,h miért ily lassacskán. szval,kiderült,mikor már a fél sort végigálltam,hogy négy különböző gépre lehetett becsekkolni annál a három kapunál,ahova a kis sorom kígyózott. szóval,kiderült (már nem tudom,hányadszor kezdem el ezt a mondatot),hogy az én gépemre csekkolóknak előre kéne furakodnia a sorban,mert hamarosan megy a gép. szval a két kiszott nagy bőrönddel megpróbáltam előrekéredzkedni a sorban. pse folyton kérdezgetni,h ki hova menne,h tudjam,h hol a sor vége. no,mindegy is,a lényeg,h sikerült becsekkolnom. aztán hamar át is jutottam a kapukon,nem sípolt be semmi,nem volt túlsúly a bőröndjeimben,semmi gáz nem volt. szval minden simán ment. megvettem a gyutifríben,amit kellett. aztán felszálltam a gépre annak rendje és módja szerint. sikerült becsüccsennem egy ablak mellé,a jobb szárnyhoz (csk hogy tudjátok)... a világ legnagyobb mufurc pasasa ült mellettem,három ülésen ketten ültünk. nem volt tele a gép. szval volt hely bőven. megkértem egy kedves légikísérőt,h tegye fel a kézipoggyászomat a tartóra. szépen lecsüccsentem,majd hallom,h bemondják,h lehet az előttünk levő ülés alá is tenni a táskát. gondoltam,h ez baromi jó,mert bent maradt miden szórakoztató egységem,és jó lenne,ha a közelmeben lenne. szval megkértem kedves légikísérő ismerősömet,h mégiscsak adja oda...a mellettem ülő mufurc bácsi komoran nézett eközben. majd elhelyezkedem,már zúg a motor,jönnek ellenőrizni,h be vannak-e kapcsolva az övek,majd szól az egyik,h a vészkijáratnál ülök (erről később még lesz szó) és igy nem lehet a földön előttem semmi. szuper,úgyh kérhettem meg ismét a bácsit,h tegye fel a cuccom. majd még egyszer rámszóltak,h se kabát,se sál,se pulcsi nem lehet az ölemben. úgyh újra segitséget kellett kérnem. a mellettem ülő már kb a haját tépte eközben :) node,sebaj,kedvesn rámosolyogtam,és elnézést kértem illendően. majd elindult a gép. rohadt jü volt a felszállás,csk ültem és vigyorogtam,mint a tejbetök. szval tök jó volt. aztán belemélyedtem Jane Austin naplójába. közben útitársam (a mufurc kb ötvenes hasas pasas) elővette az i-izéjét,és elkezdett vmi animációs filmet nézni (azt hittem,h összepisilem magam a visszafojtott nevetéstől)...:) nade,pisilni már nem mertem kikéredzkedni (ezt így kell írni?) :) telt az idő...egyszercsak kinéztem az ablakon,alig hittem a szememnek, nem hiszem el,h még a repülőgép ablakát is összekarvolják a vandálok. aztán megvilágosodtam: ráfagyott a köd:)
szval a repülés nagyon jó volt,a le és felszállás szuper volt,és megtanultam azt hiszem egy életre,h csk kedves,mosolygós fiatalok mellé szabad leülni repülőn. (mögöttem végig dumálta egy fiatal angol srác és egy magyar nőci az egész utat,ráadásul a nő kb annyira (nem) tudott angolul,mint én. szval evett a sárga irigység,h akár én is lehetnék az,aki már induláskor nekiáll angolul beszélgetni...)
londonban rögtön sikerült megtalálnom a bőröndömet is,a buszt is,úgyh várhattam egy kerek órát,mire indult a buszom a belvárosba.Aztán megérkeztem,és kideürült,h az unokatesóm elfelejtett időben elindulni,szval fél órát késett. én meg csk álltam mint egy szobor a buszmegállóban a két bőröndömmel:) aztán megérkezett. de kiderült,h el kell mennünk belláért is,mert az ő busza meg nem áll meg azon az állomáson,ahol mi találkoztunk. szval irány a metró. kegyelenül küszködtünk a két bőrönddel,de hősiesen helytálltunk. megtaáltuk a pontot,amit megbeszéltünk újonnan,és vártunk.és csk vártunk. még két órába telt,mire bella megérkezett. szval már csk arra volt erőnk,h hazajöjjünk az unokatesómékhoz,ideértünk kb9re. elkezdtünk inni:) aztán bori (az unokatesóm) egyik lakótársa 22kor nekiállt vmi levest főzni,szval egykor valami frankfurti leves szerűt ettünk. aztán aldutunk :) vége az utazós napomnak:)
aztán ma (mmint tegnap) londont vettük célba. kezdtünk a Buckingham palace-nál és megnéztük az őrségváltást. baromi nagy tömegben,de legalább az idő nagyon jó volt. (h irigykedjetek,még kabát sem kellett)
aztán mentnk tovább a Piccadily Circus-t néztük meg,és a Soho felé sétáltunk egy nagyot. kávéztünk is,meg soksok képet csináltunk. aztán át is érkeztünk a Westminster Abbey-hez,amitől aztán a szavunk is elállt. sajnos csak kívülről tudtuk megnézni mert épp mise volt,szval nem engedték be az átlag haalndót. de elég nagy volt a gyönyörőség okozta sokk így is:) innen már csk egy köpésre volt a Big Ben és a hídon át a London Eye. ezeket is csak kintről néztük,de ez pont elég volt fájós lábunknak :) Majd Trafalgar Square következett a programban és bementünk megnézni a National Gallery-t... láttuk Monet, Rembrant, Goya, Michelangelo, Van Gogh és még soksok más óriási festő képeit:) ez nagyon feltöltött minket energiával:) jut eszembe,ez még a westmindster és azutáni dolgok előtt volt. mindegy is. szval a london eye-tól a St Paul's Cathedral-ba mentünk,ott mázlink volt,mert sikerült belehallgatnunk a katedrális kórusának éneklésébe,majd átsétáltunk a Millenium Bridge-en és megnéztük a Globe-ot. (Shakespeare színháza),de ezt is csk kintről.mert eddigre már elég késő lett. jah,útközben jártunk a Hide Parkban is:) ültünk emeletes londoni pirosbuszon,meg psze jó régin is,láttam soksok tök jó londoni taxit,lefotózkodtunk a sokminden előtt,amit megnéztünk meg még van kép londoni telefonfülkénél is rólunk:) meg volt egy kis hajsza szombat este 7kor h találjunk egy Internet kávézót,ahol ki tudjuk nyomtatni a holnapi buszjegyünket... :) de sikerült.
aztán hazajöttünk boriékhoz,itt már várt minket egy kisebb magyar csapat,akikkel mentünk tovább egy kis alapozás után,jobban mondva vissza a bevárosba egy barba,ahol a londoni magyaroknak volt buli. és buliztunk egy hatalmasat:) júliát meg is próbáltam felhívni, mert kb a harmadik szám,amit hallottam,és tomboltam rá,az az:Ugye mi jó barátok vagyunk... refrénű nóta:) aztán a buli jó volt,szereztünk sok ismerőst,és vicces sztorit,de ezzel most nem húzom a levél hosszát (aminek gondolom már ígyis örültök). szval haza akartunk volna indulni,de a busz,amivel jöttünk volna,csk nem akart jönni. aztán egy órás várakozás után meg is érkezett,szval rendben hazaértnk. de azt képzeljétek el,h a magyarok,akik még rajtunk kívül a buszra vártak,egyszercsak elkezdtek énekelni... és mit hallok? magyar népdalt. london kellős közepén,hajnali kettőkor... odamentem az illetőhöz,aztán énekeltünk közösen párat,a többiek és psze az én nagy örömömre:) de komoylan. magyarországtól 2500kmre london kellős közepén az éjszakáak is a közepén egy totál ismeretlen sráccal magyarbődi népdalokat énekeltem:) nagggyon jóóóó:)
no. de hazaértünk,és én úgy döntöttem,h tök fölösleges elaludnom,mert 5kor kelni kell. szval szépen összecsomagoltam,és nekiláttam ennek a levélnek. kisebb egyéb szervezések beékelődtek még,de most már fél5 van,szval kb másfél órája írom eme kedves kis beszámolót,aminek gondolom baromira örültök. még most beékelem az elejére,h hosszú,szval ha vki idáig eljutott az olvasásában,akkr örök hálám neki,mert ezeket nagyon meg akartam osztani veletek:) és kérlek titeket,valakit közületek,h encikének is juttassátok el. köszi. és esetleg írjatok nekem,mert hnap reggel megyünk repülővel Glasgow-ba,ott töltünk (sztem a buszállomáson alvással,de amúgy városnézést terveztünk) 5órát,aztán buszozunk Kirckaldy-ba. úgyh hnap este már Belláéknál lezsünk,ott meg ismét lesz net,szval tudunk kommunikálni. majd a további élményeket is írom,küldöm,és remélem irigyen olvassátok:)
nagyonnagyon sokat juttok eszembe:) szeriii (L)
millió-millió puszi és ölelés a messzi távolból:)
k-kanga-kengi-mici-köbetű-ká és a többi nevem:)
csókpuszi
k
aki elkezdi olvasni,de csk kevés ideje van,az inkább hagyja máskorra,vagy nyomtassa ki és ha van egy szabad fél órája,akkr tegye meg,mert bics-bocsi,de hosszú lett... (ezt a végén szúrtam ide,mert megijedtem,h tényleg baromi hosszúra sikerült...boccsiiii)
nem jutott most más eszembe,csk ti,akikkel meg szeretném osztani elmúlt nap(jai/o)mat így hajnali háromkor... :)
hol is kezdhetném,mint a reptéren történtekkel. sikerült időben kiérnem,hatalmas sor fogadott. szépen beálltam a két böhömnagy bőröndömmel,ácsorogtam,ahogy kell.haladt is a sor,nem túl gyorsan,de aztán kiderüét,h miért ily lassacskán. szval,kiderült,mikor már a fél sort végigálltam,hogy négy különböző gépre lehetett becsekkolni annál a három kapunál,ahova a kis sorom kígyózott. szóval,kiderült (már nem tudom,hányadszor kezdem el ezt a mondatot),hogy az én gépemre csekkolóknak előre kéne furakodnia a sorban,mert hamarosan megy a gép. szval a két kiszott nagy bőrönddel megpróbáltam előrekéredzkedni a sorban. pse folyton kérdezgetni,h ki hova menne,h tudjam,h hol a sor vége. no,mindegy is,a lényeg,h sikerült becsekkolnom. aztán hamar át is jutottam a kapukon,nem sípolt be semmi,nem volt túlsúly a bőröndjeimben,semmi gáz nem volt. szval minden simán ment. megvettem a gyutifríben,amit kellett. aztán felszálltam a gépre annak rendje és módja szerint. sikerült becsüccsennem egy ablak mellé,a jobb szárnyhoz (csk hogy tudjátok)... a világ legnagyobb mufurc pasasa ült mellettem,három ülésen ketten ültünk. nem volt tele a gép. szval volt hely bőven. megkértem egy kedves légikísérőt,h tegye fel a kézipoggyászomat a tartóra. szépen lecsüccsentem,majd hallom,h bemondják,h lehet az előttünk levő ülés alá is tenni a táskát. gondoltam,h ez baromi jó,mert bent maradt miden szórakoztató egységem,és jó lenne,ha a közelmeben lenne. szval megkértem kedves légikísérő ismerősömet,h mégiscsak adja oda...a mellettem ülő mufurc bácsi komoran nézett eközben. majd elhelyezkedem,már zúg a motor,jönnek ellenőrizni,h be vannak-e kapcsolva az övek,majd szól az egyik,h a vészkijáratnál ülök (erről később még lesz szó) és igy nem lehet a földön előttem semmi. szuper,úgyh kérhettem meg ismét a bácsit,h tegye fel a cuccom. majd még egyszer rámszóltak,h se kabát,se sál,se pulcsi nem lehet az ölemben. úgyh újra segitséget kellett kérnem. a mellettem ülő már kb a haját tépte eközben :) node,sebaj,kedvesn rámosolyogtam,és elnézést kértem illendően. majd elindult a gép. rohadt jü volt a felszállás,csk ültem és vigyorogtam,mint a tejbetök. szval tök jó volt. aztán belemélyedtem Jane Austin naplójába. közben útitársam (a mufurc kb ötvenes hasas pasas) elővette az i-izéjét,és elkezdett vmi animációs filmet nézni (azt hittem,h összepisilem magam a visszafojtott nevetéstől)...:) nade,pisilni már nem mertem kikéredzkedni (ezt így kell írni?) :) telt az idő...egyszercsak kinéztem az ablakon,alig hittem a szememnek, nem hiszem el,h még a repülőgép ablakát is összekarvolják a vandálok. aztán megvilágosodtam: ráfagyott a köd:)
szval a repülés nagyon jó volt,a le és felszállás szuper volt,és megtanultam azt hiszem egy életre,h csk kedves,mosolygós fiatalok mellé szabad leülni repülőn. (mögöttem végig dumálta egy fiatal angol srác és egy magyar nőci az egész utat,ráadásul a nő kb annyira (nem) tudott angolul,mint én. szval evett a sárga irigység,h akár én is lehetnék az,aki már induláskor nekiáll angolul beszélgetni...)
londonban rögtön sikerült megtalálnom a bőröndömet is,a buszt is,úgyh várhattam egy kerek órát,mire indult a buszom a belvárosba.Aztán megérkeztem,és kideürült,h az unokatesóm elfelejtett időben elindulni,szval fél órát késett. én meg csk álltam mint egy szobor a buszmegállóban a két bőröndömmel:) aztán megérkezett. de kiderült,h el kell mennünk belláért is,mert az ő busza meg nem áll meg azon az állomáson,ahol mi találkoztunk. szval irány a metró. kegyelenül küszködtünk a két bőrönddel,de hősiesen helytálltunk. megtaáltuk a pontot,amit megbeszéltünk újonnan,és vártunk.és csk vártunk. még két órába telt,mire bella megérkezett. szval már csk arra volt erőnk,h hazajöjjünk az unokatesómékhoz,ideértünk kb9re. elkezdtünk inni:) aztán bori (az unokatesóm) egyik lakótársa 22kor nekiállt vmi levest főzni,szval egykor valami frankfurti leves szerűt ettünk. aztán aldutunk :) vége az utazós napomnak:)
aztán ma (mmint tegnap) londont vettük célba. kezdtünk a Buckingham palace-nál és megnéztük az őrségváltást. baromi nagy tömegben,de legalább az idő nagyon jó volt. (h irigykedjetek,még kabát sem kellett)
aztán mentnk tovább a Piccadily Circus-t néztük meg,és a Soho felé sétáltunk egy nagyot. kávéztünk is,meg soksok képet csináltunk. aztán át is érkeztünk a Westminster Abbey-hez,amitől aztán a szavunk is elállt. sajnos csak kívülről tudtuk megnézni mert épp mise volt,szval nem engedték be az átlag haalndót. de elég nagy volt a gyönyörőség okozta sokk így is:) innen már csk egy köpésre volt a Big Ben és a hídon át a London Eye. ezeket is csak kintről néztük,de ez pont elég volt fájós lábunknak :) Majd Trafalgar Square következett a programban és bementünk megnézni a National Gallery-t... láttuk Monet, Rembrant, Goya, Michelangelo, Van Gogh és még soksok más óriási festő képeit:) ez nagyon feltöltött minket energiával:) jut eszembe,ez még a westmindster és azutáni dolgok előtt volt. mindegy is. szval a london eye-tól a St Paul's Cathedral-ba mentünk,ott mázlink volt,mert sikerült belehallgatnunk a katedrális kórusának éneklésébe,majd átsétáltunk a Millenium Bridge-en és megnéztük a Globe-ot. (Shakespeare színháza),de ezt is csk kintről.mert eddigre már elég késő lett. jah,útközben jártunk a Hide Parkban is:) ültünk emeletes londoni pirosbuszon,meg psze jó régin is,láttam soksok tök jó londoni taxit,lefotózkodtunk a sokminden előtt,amit megnéztünk meg még van kép londoni telefonfülkénél is rólunk:) meg volt egy kis hajsza szombat este 7kor h találjunk egy Internet kávézót,ahol ki tudjuk nyomtatni a holnapi buszjegyünket... :) de sikerült.
aztán hazajöttünk boriékhoz,itt már várt minket egy kisebb magyar csapat,akikkel mentünk tovább egy kis alapozás után,jobban mondva vissza a bevárosba egy barba,ahol a londoni magyaroknak volt buli. és buliztunk egy hatalmasat:) júliát meg is próbáltam felhívni, mert kb a harmadik szám,amit hallottam,és tomboltam rá,az az:Ugye mi jó barátok vagyunk... refrénű nóta:) aztán a buli jó volt,szereztünk sok ismerőst,és vicces sztorit,de ezzel most nem húzom a levél hosszát (aminek gondolom már ígyis örültök). szval haza akartunk volna indulni,de a busz,amivel jöttünk volna,csk nem akart jönni. aztán egy órás várakozás után meg is érkezett,szval rendben hazaértnk. de azt képzeljétek el,h a magyarok,akik még rajtunk kívül a buszra vártak,egyszercsak elkezdtek énekelni... és mit hallok? magyar népdalt. london kellős közepén,hajnali kettőkor... odamentem az illetőhöz,aztán énekeltünk közösen párat,a többiek és psze az én nagy örömömre:) de komoylan. magyarországtól 2500kmre london kellős közepén az éjszakáak is a közepén egy totál ismeretlen sráccal magyarbődi népdalokat énekeltem:) nagggyon jóóóó:)
no. de hazaértünk,és én úgy döntöttem,h tök fölösleges elaludnom,mert 5kor kelni kell. szval szépen összecsomagoltam,és nekiláttam ennek a levélnek. kisebb egyéb szervezések beékelődtek még,de most már fél5 van,szval kb másfél órája írom eme kedves kis beszámolót,aminek gondolom baromira örültök. még most beékelem az elejére,h hosszú,szval ha vki idáig eljutott az olvasásában,akkr örök hálám neki,mert ezeket nagyon meg akartam osztani veletek:) és kérlek titeket,valakit közületek,h encikének is juttassátok el. köszi. és esetleg írjatok nekem,mert hnap reggel megyünk repülővel Glasgow-ba,ott töltünk (sztem a buszállomáson alvással,de amúgy városnézést terveztünk) 5órát,aztán buszozunk Kirckaldy-ba. úgyh hnap este már Belláéknál lezsünk,ott meg ismét lesz net,szval tudunk kommunikálni. majd a további élményeket is írom,küldöm,és remélem irigyen olvassátok:)
nagyonnagyon sokat juttok eszembe:) szeriii (L)
millió-millió puszi és ölelés a messzi távolból:)
k-kanga-kengi-mici-köbetű-ká és a többi nevem:)
csókpuszi
k
