Na ma, 25-én van Robert Burns születésének évfordulója. És a burns night ünnepléséről szerzett tapasztalataimat gondoltam megosztom veletek... Merthogy a főiskolán rendes kiképzést kaptunk, és még ma is jutott egy kicsi nekem belőle.

Szóval Burns nemzeti jelkép a skótok számára, és gondolom hogy ezért kapcsolódik össze a dolog a másik nemzeti jelképpel a haggissal. Na első körben haggis, mert gondolom azért Burnsről nem nagyon kell bőven beszélnem (ha tévednék: google) (ja és légyszi ne hagyjatok tévedni, mert a multkor jól kiakadtam az emberi alulinformáltságon, mert a csoportban Shakespear-ről kellett párokban beszélgetnünk, és a csoporttársaim nagyon nagy része annyit tudott mondani, hogy rómeó és júlia, mikor délután megkérdeztem erről a két gyerket, hát bőven több dolgot össze tudtunk szedni...). Na, de mielőtt totál elveszteném a fonalat, térjünk vissza. Szóval haggis. azok kedvéért, akik meg szeretnék kóstolni, inkább nem írom le, hogy mi is ez, de leginkább a mi hurkánkra hasonlít (mind íz, szín, és tartalom tekintetében).

Burns night estéjének nagy eseménye, amikor a szent kaját behozzák az összegyűltek asztalára, felállva kell fogadni, és a tiszteletére verseket szavalni (természetesen Burns által írtakat) és inni (na ki gondolta volna...) és köszöntőt mondani. Nagyon kis komoly szertartása van a dolgonak, és ezt mi pénteken a suliban végig is élvezhettük. Jóféle mulatság volt. Két csoport tagjait egy terembe tereltek (persze előtte három órás felkészítőn vettünk részt, hogy ki mikor mit és hogyan és miért) és ott végigment az egész szertartás, a főiskola dráma tagozatos növendékeinek szereplésével.

Két gondolatomat szeretném megosztani. Merthogy ha itt a nemzeti ételnek ilyen nagy tisztelete van, akkor otthon tulajdonképpen a harcsapaprikásnak, vagy a túrórudinak miért nem rendezünk egy estét? VAgy megforítom a dolgot. VAjon a diszbóvágáshoz nekem miért csak a pálinka (na jó, még a malac sivítás, meg a bőr kapaprgatás és a hajnal, meg a "Tik nyertétek meg a malact?" )asszociálódik és nem egy magasztos költemény és egy szigorú rendszerű este?

A másik pedig egy játék, azon kedves érdekklődők számára, akik azt gondolják hogy nagyon okosak, vagy akik szeretnének egy kicsit elmélyedni a skót nyelvjárásban...S

Szóval itt most jöjjön Burns egyik versének egyik strófája. Kaptok néhány napot, aztán jön az angolra fordítása is! :)

Ye Pow'rs, wha mak mankind your care,
And dish them out their bill o far,
Auld Scotlans wants nae skinking ware
That jaups in luggies;
But, if ye wish her grateful prayer,
Gie her Haggis!
/részlet: Adress to a Haggis/