Na Kedveseim!

Először is az első jó hírem, mint az átható: az ékezetek megjelenése! Hosszas bénázás után sikerült annyit elérni a kedves, édes, drága laptopommal, hogy legalább a kábeles megoldást már szereti (aki ért az internethez és társaihoz az árulja már el nekem, hogy egy angol billentyűzetű laptop, amelyik magyarországon minden wifi rendszerhez tud csatlakozni, az skóciában miért nem hajlandó ugyanerre a műveletre???)

De ha már billenytűzet. Eddig bajom volt az y és z betűkkel, hát most is időbe telt míg visszaszoktam. Vicces. na, de erről ennyit.

Változásokat ígértem hát sorolom a továbbiakat:

egyrészt egészen 9-ig sikerült aludnom. De ez gondolom kevéssé érdekel Titeket.
másrészt van skóciai telefonom. Olyan kinézetre, mint Kingáé, bár belül vannak benne jó játékok. Legalábbis egy biztosan: a motoros. De ez sem olyan érdekes.
Na, ami viszont már többeteket is értinthet, sőt lesznek, akiket talán sziven is üt a dolog, de ma vacsorára seefood spagettit ettem, sőt egészen sokat segítettem a főzésében is. SŐT, képzeljétek, még izlett is. Na jó, be kell vallani, hogy azért ne legyen mindenkinek olyan nagy az öröme, hogy teleraktam ketchuppal, meg nem szedtem kagylót hozzá. Szóval igazából csak egy paradicsoszószos tészta volt apró rákkal meg hallal. De azért jóll hangzott. Nem? :)
Na még hír, hogy már egészen biztonságban érzem magam az utcán. És ide is jön egy SŐT, ma képzeljétek, hogy az esti sétám során egy néni tőlem kérdezte meg, hogy hol a tesco, és el tudtam mondani neki. Jó mi?
aztán ezzel kapcsolatos változás, hogy elkezdtem beszélni, mármint angolul. Eddig ha tehettem hát kibújtam, de mivel hétfőn megyek szintefelmérőre a nyelviskolába, így rájöttem, hogy muszáj. Ugyhogy ma Daviddel is váltottam vagy 3 mondatot, meg beszereztem mindenféle prospektusokat (uszoda, meg színház, meg mozi). legyetek rám büszkék!

Jajj nem tom, pedig mikor sétáltam ezen gondolkoztam, hogy annyi minden történt még, hogy milyen jó lesz ezeket megírni. Aztán most meg nullázódtam. Igazából az a baj, hogy sokminden lenne, de olyan nehéz összefoglalni, értelmes mondatokba szedni, meg mittudomén.

Jajj igen. Szóval ma volt az első nap, hogy nem beszéltem senkivel sem telefonon. Talán lehet, hogy kezdek egy kicsit elszakadni? Bár nem tudom. Egyenlőre olyan nagy nyaralásnak tűnik ez az egész.

Ja és tegnap nem írtam, gondolom azért ez feltűnt néhány embernek. HÁt jobb, ha nem is szoktok hozzá, hogy minden nap kaptok egy kis hírt rólam... De azért majd igyekszem.
Viszont azért azt remélem tudjátok, hogy kiváncsi vagyok mindenkire, ugyhogy had lássam azokat a leveleket meg kommenteket!!!

Na csók belétek