Olyan rendes vagyok, hogyha lehetne szorgalom jegyet szerezni az életben, biztosan kitűnőt érdemelnék. Merthogy szombat óta minden nap rendesen tanulok (akárcsak egy jólfejlett vizsgaidőszakban-leszámítva a koffein mennyiség kétharmadát, és a toszogató emberek számát, na meg ha az alvás mennyiséget megkétszereznénk).

Szóval azért ezt a nagy tanulást a hétvégén meg-meg szakítottam... Például kajákkal. Na igen, gondoltam, hogy ha már a Mesélő úgyis ráindult a gasztronómiára! :)
Tehát a kis nemzetközivé vált gyomrom a következőket kebelezte be a hétvége során, a következő okokból:

szombaton mexikói csilis- babos csirke, mert jól esett, és mert az készült vacsorára. (ez csak azért került bele a sorba, hogy érezhetővé váljon az nemzetköziség szélessége- ha egyáltalán van ilyen mértékegység) ja és ha már ilyen indokoknál tartunk, akkor múlt hét szombaton meg kókuszos-kínairák leves, vagy kínaikókuszos-rák leves, esetleg (ha arra a bizonyos szemesi nyárra emlékezünk a székely gulyással és cigánypecsenyével) akkor kókuszosrák-kínaikkal leves.

na, de... vasárnap meg indiai kaja volt, merthogy Panniék a suliban projekteken dolgozgatnak folyamatosan és a jelenlegi munkafolyamat India. És véletlenségből az indiai szakácskönyvet le is árazták pont, tehát a frissen beszerzett dolgokra való tekintettel egy jóféle (kevésbé csípős) indiai kaját ettünk.

és az egyik lényeg, merthogy a vsánrapi napot még egy kis itáliai eredetű, de azt hiszem mára amerikát asszociáló pizzát is sikerült elfogyasztani. nagy nehezen. Merthogy Petiék leadták a pizzarendelést, ami a nagy póker bajnoksghoz járt volna (vagy talán nem annyira pontos az ok-okozati összefüggés...), de csak nem érkezett meg a kért időre. Mire telefonáltunk, addigra közölték, hogy igen, a pizza 8ra elkészült, ahogy kértük, és várnak minket szeretettel érte. Ekkor volt 9 óra... De a pizza is elfogyott, meg a fiúk zsetonja is... :) így volt? nem így volt? égből pottyant mese volt.

Tegnap meg a nagy tanulási időmbe belefért egy leves összeütése. néztem a kis saját receptkönyvemet, meg a rendelkezésre álló alapoanyagokat (merthogy igen, Kinga, elkezdtem receptkönyvből főzni... néha eléggé megeröltető tud lenni) és kitaláltam, hogy a legtökéletesebb a kertész zöldség leves. na mikor elkészült akkor kiderült, hogy ez valahol félúton van a gulysáleves és a sima zöldségleves között. De az is lehet, hogy csak nekem nem sikerült pontosan követnem a szabályokat.

kaja-kaja. nincs több most így hirtelen a tarsolyban.

jóccakát